Ortomolekuláris medicina - Gyógyító vitaminadagok
Ortomolekuláris medicina - Gyógyító vitaminadagok
Linus Pauling amerikai Nobel-díjas vegyészprofesszor használta elsőként az ortomolekuláris medicina fogalmát. Ezzel jelölte azt a felismerést, hogy az emberi szervezetben a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek optimális koncentrációja szükséges ahhoz, hogy testi, szellemi és lelki téren jó közérzettel rendelkezzünk. E látszólag egyszerű és egyértelmű megállapítással gyökeresen megváltoztatta az orvoslás alapelveit.
A vitamin-paradigma
A vitaminhiányon alapuló megfigyelésekből a 19. század vége felé keletkezett teóriák még jelenleg is alapjául szolgálnak a vitaminhiány okozta betegségek, a szükséges terápiák és az alkalmazott tápanyagok mennyiségének megítéléséhez. A vitamin-paradigma legfontosabb állításai a következők:
• Már csekély vitaminmennyiségekkel megakadályozható a hiánybetegségek kialakulása.
• Ezeket a mennyiségeket a kiegyensúlyozott táplálkozás teljes egészében biztosítja, s ennél nagyobb adagokra - például hiánybetegségek megelőzése céljából - egyáltalán nincs szükség, sőt még kárt is okozhatnak.
• Azok a betegségek, melyek nem vitaminhiány következményei, vitaminokkal nem enyhíthetők.
• Kellően kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nincs szükség vitaminpótlásra.
1935 és 1945 a vitaminkutatás számos úttörője részesült Nobel-díjban. Ezen időszak jelentős eredményei közé tartozik a pellagra-betegek kezelése nagy adag B 3 -vitaminnal, az E-vitaminnal kapcsolatos vizsgálatok és az a felfedezés, hogy a B 3 -vitamin különböző ízületi betegségek terápiás célú kezelésére alkalmas. Az ötvenes években használtak először nagy dózisban B- és C-vitamint a skizofrénia és más pszichés megbetegedések kezelésére.
A vitamin-paradigma eddigi legjelentősebb és leghatásosabb cáfolata 1968-ban jelent meg a Science című rangos szakmai lap hasábjain. Ez volt Linus Pauling ortomolekuláris pszichiátriáról írt cikke, melyet még több beszámoló követett, elsősorban a C-vitamin megfázásokra, rákos megbetegedésekre, érelmeszesedésre és szívbetegségekre gyakorolt hatásáról. A vitamin-paradigma azonban szívósan tartotta magát, annak ellenére, hogy az általa sokat emlegetett vitamin-toxicitást, mely vitamin-túladagolás következménye, idáig még senki sem bizonyította.
Ortomolekuláris medicina
Linus Pauling megfogalmazása a következőképpen hangzott: "Az ortomolekuláris medicina a jó egészség megőrzésére és a betegségek kezelésére törekszik oly módon, hogy az emberi szervezetben változást idéz elő olyan anyagok koncentrációjában, melyek a szervezetben egyébként is megtalálhatók és a jó egészségi állapothoz szükségesek."
Orvosok és terapeuták rendíthetetlen munkájának köszönhetően az ortomolekuláris medicina a hagyományos orvosi biokémia és a természetes gyógyászmódok közti hidat kezdi megteremteni. Időközben az ortomolekuláris medicina négy fő tartópillére különült el.
• Első és legfontosabb törekvése az építőelemek hiányállapotának megszüntetése a szervezetben. Közismert példa erre a terhesség alatt fellépő hipokróm (vashiányos, folsavhiányos) anémia és ennek megszüntetése folsavval és vassal, vagy a hashajtó szerek mértéktelen használata miatt kialakuló kálium- és magnéziumhiány, s ennek kezelése káliumsókkal.
• Másodikként a mikrotápanyagokkal történő megfelelő ellátásra koncentrál a megnövekedett szükséglet időszakában. A nagyobb szükséglet egyedi biokémiai adottságok miatt is létrejöhet, főként azonban az anyagcsere megváltozott feltételei és a vele szemben támasztott követelmények következménye. Példaként a műtétet követő magasabb C-vitamin-szükségletet említhetjük.
• Harmadik pillére a megavitamin-terápia, mellyel egy-egy tápanyag hatásspektrumát gyógyszerként alkalmazza.
• Negyedikként említjük a megelőzés feladatát. Nagyszabású tanulmányok támasztják alá, hogy a vitaminbevitelnek krónikus-degeneratív betegségek megelőzésében fontos szerepe van.
Ortomolekuláris terápia komplex biológiai rendszerekkel
Az ortomolekuláris terápia gyakran különálló vegyületek keverékeit alkalmazza, így vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, aminosavakat és zsírsavakat. Egy-egy hatóanyag nagy dózisával kezelhetők betegségek vagy működési zavarok, ám a terapeuta nem lehet biztos abban, hogy minden szükséges vegyületet felírt, ami a kórképnek megfelelő. Ezenkívül a biológiai rendszerhez juttatott szervetlen (élettelen) anyagokkal nem használjuk ki a biológiai szabályozókörökön keresztül történő befolyásolás minden lehetőségét. Hasonlóképpen az egyes alkotóanyagok szinergisztikus (egymást segítő) kölcsönhatását sem. A megoldást a komplex biológiai rendszerek bevitele jelenti, ilyenek például az enzimes élesztősejtek, melyeket oxigénellátás mellett gyümölcslevet, búzacsíra-kivonatot és búzacsíraolajat tartalmazó táptalajon tenyésztenek. A keletkező sejttenyészetet nem hevítik fel, és nem tartalmaznak tartósítószert sem. A külföldi gyógyszertárakban "Zell Oxygen" (Sejtoxigén) néven kaphatók.
A komplex élő sejtvitaminok immunstimuláló szénhidrátstruktúrákat és olyan létfontos aminosavakat és fehérjéket tartalmaznak, melyek pozitívan befolyásolják a nem specifikus, sejtes immunválaszt, az ellenanyag-termelést és az immunglobulin-A képződését, továbbá a bélnyálkahártya immunstimulációját biztosítják.
Az enzimek [szuper-oxid-diszmutáz (SOD), a citromsavciklus enzimjei, kataláz, citokróm-oxidáz, redukált glutation, valamint kéntartalmú aminosavak, aktív SH-csoportok, β-karotin, természetes szelén, koenzim-A és egyéb enzimek] is igen fontosak a sejtek védelmében és a méregtelenítésben (a szárított élesztőkészítménynek körülbelül 50%-a enzim). A szerves B-vitaminok (beleértve a folsavat, biotint), ásványi anyagok és nyomelemek hatékonyabban serkentik az anyagcserét.
Az ortomolekuláris medicina terápiás lehetőségei:
• Méregtelenítés a sejtekben, a bélflóra szabályozása, regenerálása
• Az immunrendszer erősítése (védekezőképesség fokozásával)
• Az oxigénfelhasználás javítása, a sejtlégzés fokozása
• Védelem a szabad gyökökkel szemben
• Betegségeket és műtéteket, különösen sugár- vagy kemoterápiát követő hagyományos terápia támogatása (kiegészítése)
• Egyoldalú táplálkozásból adódó kockázatok megszüntetése
• Élsportolás támogatása a sejtszintű stressz csökkentésével
• A teljesítőképesség fokozása
• A sejtek degenerálódásának kivédése (daganatmegelőzés)
• A szövetek regenerációs készségének fokozása
• Krónikus betegségek kezelése, fékentartása
(Bárdosi, E.)
(forrás http://naturastart.shp.hu/)
Linus Pauling amerikai Nobel-díjas vegyészprofesszor használta elsőként az ortomolekuláris medicina fogalmát. Ezzel jelölte azt a felismerést, hogy az emberi szervezetben a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek optimális koncentrációja szükséges ahhoz, hogy testi, szellemi és lelki téren jó közérzettel rendelkezzünk. E látszólag egyszerű és egyértelmű megállapítással gyökeresen megváltoztatta az orvoslás alapelveit.
A vitamin-paradigma
A vitaminhiányon alapuló megfigyelésekből a 19. század vége felé keletkezett teóriák még jelenleg is alapjául szolgálnak a vitaminhiány okozta betegségek, a szükséges terápiák és az alkalmazott tápanyagok mennyiségének megítéléséhez. A vitamin-paradigma legfontosabb állításai a következők:
• Már csekély vitaminmennyiségekkel megakadályozható a hiánybetegségek kialakulása.
• Ezeket a mennyiségeket a kiegyensúlyozott táplálkozás teljes egészében biztosítja, s ennél nagyobb adagokra - például hiánybetegségek megelőzése céljából - egyáltalán nincs szükség, sőt még kárt is okozhatnak.
• Azok a betegségek, melyek nem vitaminhiány következményei, vitaminokkal nem enyhíthetők.
• Kellően kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nincs szükség vitaminpótlásra.
1935 és 1945 a vitaminkutatás számos úttörője részesült Nobel-díjban. Ezen időszak jelentős eredményei közé tartozik a pellagra-betegek kezelése nagy adag B 3 -vitaminnal, az E-vitaminnal kapcsolatos vizsgálatok és az a felfedezés, hogy a B 3 -vitamin különböző ízületi betegségek terápiás célú kezelésére alkalmas. Az ötvenes években használtak először nagy dózisban B- és C-vitamint a skizofrénia és más pszichés megbetegedések kezelésére.
A vitamin-paradigma eddigi legjelentősebb és leghatásosabb cáfolata 1968-ban jelent meg a Science című rangos szakmai lap hasábjain. Ez volt Linus Pauling ortomolekuláris pszichiátriáról írt cikke, melyet még több beszámoló követett, elsősorban a C-vitamin megfázásokra, rákos megbetegedésekre, érelmeszesedésre és szívbetegségekre gyakorolt hatásáról. A vitamin-paradigma azonban szívósan tartotta magát, annak ellenére, hogy az általa sokat emlegetett vitamin-toxicitást, mely vitamin-túladagolás következménye, idáig még senki sem bizonyította.
Ortomolekuláris medicina
Linus Pauling megfogalmazása a következőképpen hangzott: "Az ortomolekuláris medicina a jó egészség megőrzésére és a betegségek kezelésére törekszik oly módon, hogy az emberi szervezetben változást idéz elő olyan anyagok koncentrációjában, melyek a szervezetben egyébként is megtalálhatók és a jó egészségi állapothoz szükségesek."
Orvosok és terapeuták rendíthetetlen munkájának köszönhetően az ortomolekuláris medicina a hagyományos orvosi biokémia és a természetes gyógyászmódok közti hidat kezdi megteremteni. Időközben az ortomolekuláris medicina négy fő tartópillére különült el.
• Első és legfontosabb törekvése az építőelemek hiányállapotának megszüntetése a szervezetben. Közismert példa erre a terhesség alatt fellépő hipokróm (vashiányos, folsavhiányos) anémia és ennek megszüntetése folsavval és vassal, vagy a hashajtó szerek mértéktelen használata miatt kialakuló kálium- és magnéziumhiány, s ennek kezelése káliumsókkal.
• Másodikként a mikrotápanyagokkal történő megfelelő ellátásra koncentrál a megnövekedett szükséglet időszakában. A nagyobb szükséglet egyedi biokémiai adottságok miatt is létrejöhet, főként azonban az anyagcsere megváltozott feltételei és a vele szemben támasztott követelmények következménye. Példaként a műtétet követő magasabb C-vitamin-szükségletet említhetjük.
• Harmadik pillére a megavitamin-terápia, mellyel egy-egy tápanyag hatásspektrumát gyógyszerként alkalmazza.
• Negyedikként említjük a megelőzés feladatát. Nagyszabású tanulmányok támasztják alá, hogy a vitaminbevitelnek krónikus-degeneratív betegségek megelőzésében fontos szerepe van.
Ortomolekuláris terápia komplex biológiai rendszerekkel
Az ortomolekuláris terápia gyakran különálló vegyületek keverékeit alkalmazza, így vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, aminosavakat és zsírsavakat. Egy-egy hatóanyag nagy dózisával kezelhetők betegségek vagy működési zavarok, ám a terapeuta nem lehet biztos abban, hogy minden szükséges vegyületet felírt, ami a kórképnek megfelelő. Ezenkívül a biológiai rendszerhez juttatott szervetlen (élettelen) anyagokkal nem használjuk ki a biológiai szabályozókörökön keresztül történő befolyásolás minden lehetőségét. Hasonlóképpen az egyes alkotóanyagok szinergisztikus (egymást segítő) kölcsönhatását sem. A megoldást a komplex biológiai rendszerek bevitele jelenti, ilyenek például az enzimes élesztősejtek, melyeket oxigénellátás mellett gyümölcslevet, búzacsíra-kivonatot és búzacsíraolajat tartalmazó táptalajon tenyésztenek. A keletkező sejttenyészetet nem hevítik fel, és nem tartalmaznak tartósítószert sem. A külföldi gyógyszertárakban "Zell Oxygen" (Sejtoxigén) néven kaphatók.
A komplex élő sejtvitaminok immunstimuláló szénhidrátstruktúrákat és olyan létfontos aminosavakat és fehérjéket tartalmaznak, melyek pozitívan befolyásolják a nem specifikus, sejtes immunválaszt, az ellenanyag-termelést és az immunglobulin-A képződését, továbbá a bélnyálkahártya immunstimulációját biztosítják.
Az enzimek [szuper-oxid-diszmutáz (SOD), a citromsavciklus enzimjei, kataláz, citokróm-oxidáz, redukált glutation, valamint kéntartalmú aminosavak, aktív SH-csoportok, β-karotin, természetes szelén, koenzim-A és egyéb enzimek] is igen fontosak a sejtek védelmében és a méregtelenítésben (a szárított élesztőkészítménynek körülbelül 50%-a enzim). A szerves B-vitaminok (beleértve a folsavat, biotint), ásványi anyagok és nyomelemek hatékonyabban serkentik az anyagcserét.
Az ortomolekuláris medicina terápiás lehetőségei:
• Méregtelenítés a sejtekben, a bélflóra szabályozása, regenerálása
• Az immunrendszer erősítése (védekezőképesség fokozásával)
• Az oxigénfelhasználás javítása, a sejtlégzés fokozása
• Védelem a szabad gyökökkel szemben
• Betegségeket és műtéteket, különösen sugár- vagy kemoterápiát követő hagyományos terápia támogatása (kiegészítése)
• Egyoldalú táplálkozásból adódó kockázatok megszüntetése
• Élsportolás támogatása a sejtszintű stressz csökkentésével
• A teljesítőképesség fokozása
• A sejtek degenerálódásának kivédése (daganatmegelőzés)
• A szövetek regenerációs készségének fokozása
• Krónikus betegségek kezelése, fékentartása
(Bárdosi, E.)
(forrás http://naturastart.shp.hu/)
Figyelem az EnergyLife termékcsalád csak ilyen jellegü termékeket forgalmaz !